A Biblia olvasása

írta Borzási András József

A hívő ember alapgyakorlatai

2. A Biblia olvasása

Mit tudunk a Bibliáról?

  • Maga a Biblia kifejezés „könyvek” kifejezésre utal, mely művek sokaságát foglalja magába. Ezek a könyvek magukba foglalják Isten hatalmas, bölcs gondolatait, igazságait. És mivel Isten soha sem változik, gondolatai most is azok!

  • Isten konkrét szava. Isten a számunkra érthető módon akarja közölni gondolatait. Legrégibb szövegrészei több mint 3000 éve íródtak. Körülbelül 40 férfi írta. Ezek a személyek nagyon különböztek egymástól – királyok, próféták, pásztorok, vámosok, orvos is. 1610 év alatt. Ők nem egyezhettek meg egymás között, hogy mit vagy miről fognak írni. És mégis, mindegyik könyv ugyanazt tárgyalja, a legkisebb részletekben is. Kategorikusan egy felsőbb Hatalom által lehetséges ez.

    • 2 Timóteus 3:16 „A teljes írás Istentől ihletett”

    • 2 Péter 1:20-21 „20 Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. 21 Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.”

    • Máté 4:4 Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik

    • 1 Thessz 2:13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az [is]), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik hisztek.

  • Héber, arám, görög nyelven íródott. Műfaji és tartalmi gazdagsága kivételes: költeményektől, énekektől, közmondásoktól, törvényszövegeken, genealógiai (családfák) felsorolásokon, történeti leírásokon, prófétai jövendöléseken át imádságokig, levelekig terjed

  • Kr. e. 200 körül az eredeti héber nyelvű könyveket a kor legelterjedtebb nyelvére, görögre fordították. Az ekkor keletkezett néhány könyvet (Tóbiás, Judit, Eszter 1-2 Makkabeusok, Bölcsesség, Sirák Fiának könyve, Dániel könyvének egyes részei) a későbbi zsidóság nem fogadta el Istentől sugalmazott, a hit mértékévé tett kánoni, szent könyvnek. Az ő véleményükhöz csatlakoztak a protestáns keresztény testvérek is; Míg a katolikus egyház az egyházi hagyományokra támaszkodva, ezeket is szent könyveknek tartja. (ezért van, hogy a protestánsok szerint a Biblia 66 könyvből áll, míg a katolikusok szerint 72 könyvből)

  • Napjainkban több mint 2303 nyelvre lefordították. A föld lakossága közül 98%-a érti a Bibliát.

  • A Biblia „tömeges” használatát, a teljes Szentírást a közösség és a családok életének középpontjába helyezését a 17. századi puritánoknak köszönhetjük.

  • A Biblia nem olyan szent könyv, amit vakon kell hinni. Sőt, megadja a lehetőséget, hogy megvizsgáljuk mennyire igaz és helyes. Ott van a sok prófécia, ami pontosan beteljesedett, vagy a tudományos dolgok, amikről annak idején nem tudtak (mint például a föld gömbölyű).

    • Ézsaiás 40:22a Ki ül a föld kereksége fölött
    • Jób 26:7 Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
  • A Biblia elpusztíthatatlan. Napról napra többen olvassák.
    • Máté 24:35 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
    • ApCsel 19:20 Ekképen az Úrnak ígéje erősen nevekedik és hatalmat vesz vala.

Milyen vélemények vannak a Bibliáról?

  • Sokan „Az emberiség kollektív emlékezetének” említik

  • Zwingli, és Kálvin szerint: „Minden alázatos keresztény képes az evangélium helyes értelmezésére.”

  • Chrisostomus szerint „a Biblia a lélek orvossága.”

  • Kálvin „vaskos héjú kenyérnek” nevezi egyik prédikációjában

  • Napoleon Bonaparte szerint: „A Biblia nem egy akármilyen könyv, hanem egy élő lény, mi legyőz mindent ami ellene áll.”

  • Károlyi Gáspár: „olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyok”.

  • 1563-as Tarcal-tordai Hitvallás szerint, „valaki a szentírás olvasását megtiltja az emberektől, legyen tisztában azzal, hogy azoktól minden bizonyos vigasztalásnak és üdvösségnek reményét elveszi.”

Miért olyan fontos a Biblia olvasása?

  • Isten Igéje Jézussal van azonosítva több helyen is a Bibliában. Ha elhanyagoljuk a Bibliát, magát Jézust hanyagoljuk el. Ha szégyelljük a Bibliát, magát Jézust szégyelljük. Ha valami fontosabb, mint a Biblia, Jézusnál is fontosabb!

    • János 1:1 Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.

    • 1Péter 1:23 Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.

  • Nem helyes, hogy Isten igéjét ne olvassuk. Azzal, hogy elhanyagoljuk az olvasását, tanulmányozását: megvetjük, és ez bűn.

    • ApCsel 6:2 Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk

    • ApCsel 13:46 Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk

  • Ha tanulmányozod Isten igéjét, megérted Istent, s az Ő tervét, akaratát

    • Péld 2:4-5 4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: 5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.

  • Isten Igéje megtisztít

    • János 15:3 Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.

  • Isten Igéje igazság

    • János 17:17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság

  • A Biblia fontosabb még az evésnél is

    • Luk 4:4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
    • Zsidók 13:8 Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.

  • A Bibliában isteni hatalom rejlik

    • Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.

  • Csakis az igével lehet legyőzni a Sátánt. Jézus is az igére alapozott, mikor megkísértetett. És erre utasít Pál is.

    • Máté 4:3-11 4Õ pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik7Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.10 Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. 11 Ekkor elhagyá õt az ördög

    • Efézus 6:10-17 12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. 13 Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellent állhassatok 15 És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; 17 Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde:

    • János 6:68 Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.

  • Akkor vagyunk igazán Isten gyermekei, ha hallgatjuk és betartjuk Isten beszédét.

    • Lukács 8:21 Õ pedig felelvén, monda nékik: Az én anyám és az én atyámfiai ezek, a kik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.

    • János 8:31-32 31 Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok; 32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.

  • Aki olvassa a Bibliát, és betartja amit az ír, az sikeres lesz az ő cselekedeteiben.

    • Jakab 1:25 De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében.

    • Józsué 1:8 El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz

  • Aki olvassa a Bibliát, erőt nyer a kísértések ellen
    • Zsolt 119:9 Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által? 11: Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
  • A Biblia olyan tanácsokkal, gondolatokkal lát el, amelyek még a tanítóidnál is bölcsebbé tesznek:
    • Zsolt 32:8 Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.
    • Zsolt 119:99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
    • Példabesédek 1:5-6 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. 6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

  • A Biblia segít abban, hogy ne pazarold el életed értékes éveit, hiábavalóságokra.

    • Máté 7:24-27 24 Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az õ házát: 25 És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. 26 És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: 27 És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.

  • Ismervén a Bibliát, reménységed van, még akkor is ha körülötted minden összeomlik.

    • Róma 15:4 Mert a melyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen
    • Zsoltárok 112:7 Semmi rossz hírtõl nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó
    • Habakukk 3:17-19 17 Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. 18 De én örvendezni fogok az Úrban, [és] vigadok az én szabadító Istenemben. 19 Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet!

  • Akik olvassák a Bibliát, igeverseket tanulnak meg, azokat különös boldogság tölti el

    • Lukács 11:28 Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.

  • A Biblia, az igazi keresztény ember útmutatója. Mert minden benne van, ami az életről szól, ami az élethez kell, ami az élet. Olvasd mikor

    • Szomorú vagy. – János 14

    • Ha félsz, vagy sokan bántalmaznak. – Zsolt 27-1,3; Zsolt 91:3,7,11

    • Ha anyagi problémáid vannak – Mate 6-31-33

    • Ha szeretetre vágysz – 1 Kor. 13

    • Ha hited gyengült – Zsidók 11

    • Ha kételkedsz az Úr nagyságában – Zsolt 90.

  • Csak a Bibliában találod meg, hogyan juthatsz a Mennyországba

    • János 14:6;

    • Efézus 2:1-10;

    • Ézsaiás 53:6;

    • Róma 3:10f., 5:8; 6:23; 10:9-13

  • Hogyan kell viselkedj az emberekkel?

  • Hogy lehet egy sikeres és vidám házaséleted?

  • Hogy lehetsz igazán jó barát?

  • Hogyan lehetsz jó szülő?

  • Mi a siker és hogyan érheted el?

  • Hogy változhat meg a természetem, jellemem?

  • Mi az ami tényleg számít e földön? 1Móz 1:27, 28; János 17:3

  • Hogy élhetek úgy, hogy ne sajnáljam, szégyelljem, bánjam a múltamat?

  • Hogyan élhetek olyan életet, mely Isten tetszésére van?

  • Hol találok bocsánatot?

  • Hogyan lehetséges megállni a próbákban, az élet nehéz pillanataiban?

  • Ha nem olvassuk a Bibliát, nem fogjuk megismerni Istent. Hamis képünk lesz róla. Nem lehet úgy imádni Istent, ha nem ismerem.

  • 12 érv, hogy olvasd a Bibliát:

    • A világ legjobban árusított könyve

    • A bibliai hit, történelmi eseményekkel van megalapozva

    • Jézus tényleg élt a földön. Létezett

    • A Biblia üzenete életeket változtatott meg, évezredeken át

    • Olyan emberek vannak megemlítve benne, akik tényleg éltek (Pilátus, Pál), időpontossággal

    • Jézus megbélyegezte a történelmet

    • Csodálatos emberek hisznek a Bibliában (Franz Liszt, Ludwig Van Beethoven, Johann Sebastian Bach, James Prescott Joule, Johannes Kepler, Sir Joseph Lister, Carl Linnaeus, Sir Isaac Newton, Robert Boyle, Michael Faraday,

    • Kielégítő választ ad, minden filozofikus kérdésre, minden emberi hiányra (szeretet, igazság, Isten, halál, béke, szabadság, öröm, biztonság)

    • A világ legelterjedtebb könyve

    • Amit a Biblia ír, értelmes. Minden logikus, és soha sem akadsz meg. Van egy Alkotó, Van jó és rossz, Számunkra nehéz jót tenni. Az ítélet napján megfogunk ítéltetni mindenért amit tettünk. Bocsánatra van szükségünk!

    • Sokan meghaltak hitük miatt.

    • A legnagyobb támadásokat túlélte.

Hogyan olvassuk a Bibliát?

  • Olvassuk figyelmesen, értsük meg! Vágyjuk olvasni, ne legyen megszokás. Igyekezzünk megélni.
    • 1Sám 3:9 9 Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, [ezt] mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.
    • Lukács 10:39 És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az õ beszédét.
    • Jakab 1:22 Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

  • Olvassuk a Bibliát, addig amíg lehetőségünk van rá.

    • Ámós 8:12b Futkosnak, hogy keressék az Úrnak beszédét, de nem találják meg

  • Kell imádkozzunk, hogy terjedjen az Isten Igéje .

    • 2 thessz 3:1 1 Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, a miként ti köztetek is.

  • Olvassuk minden nap. Rendszeresen. Csak ha 15 percet rászánsz, egy év alatt kiolvashatod az egészet.

Mit gondolsz milyen volna az életünk ha mostantól a Bibliát úgy használnánk és olyan fontosnak tartanánk mint a mobiltelefonunkat? Ott volna a zsebünkben, táskánkban mindig kéznél lenne. A nap folyamán többször is belelapozhatnánk, kétségbe esetten keresnénk ha véletlenül otthon felejtenénk, vagy elhagynánk. Úgy tartanánk magunknál mintha nem tudnánk nélküle élni. A mobiltól abban különbözik, hogy működik mindenütt. Nem merül le. Nem kell 2 évente cserélgetni, mert egy egész életre szól.

A következő történet egy öregemberről szól, aki Kentucky hegyei közt élt fiatal unokájával. Minden reggel a nagyapa korán kint ült a konyhában, és olvasta régi, megviselt Bibliáját.
Az unokája, aki ugyanolyan szeretett volna lenni, mint ő, mindenben utánozni igyekezett a nagyapját. Egyik nap megkérdezte, “Papa, én is próbálom olvasni a Bibliát úgy, mint te, de nem értem azt, és amit
értek, azt is elfelejtem, amint becsukom. Mire jó a bibliaolvasás?” A nagyapa, aki közben szenet tett a tűzre, csendesen odafordult hozzá, és azt mondta: “Fogd meg ezt a szenes kosarat, menj le a folyóhoz, és
hozz egy kosár vizet!” A fiú úgy tett, ahogy mondták neki, bár az összes víz kicsurgott a kosárból, mielőtt visszaért volna a házhoz. A nagyapa nevetett, és azt mondta, “A következő alkalommal egy kicsit jobban szedd a lábad!”, és visszaküldte azzal, hogy próbálja újra. Ezúttal a fiú gyorsan futott, de a kosár csak üres volt, mire hazaért. A szuszból kifogyva mondta nagyapjának, hogy lehetetlen a kosárban
vizet hozni, és elindult, hogy vödröt kerítsen a kosár helyett. Az öregember ezt mondta, “Nem akarom, hogy vödörrel hozd a vizet; én egy kosár vizet kérek. Meg tudod te azt csinálni, csak nem igyekszel
eléggé”, ezzel el is indult, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megnézi, hogyan sikerül a következő forduló. Bár a fiú tudta, hogy lehetetlen, most már csak azért törte magát, hogy lássa a nagyapja az
igyekezetét. Megmerítette a kosarat, és futott, ahogy csak tőle telt. Természetesen sokkal azelőtt, hogy elérte volna a nagyapját, a kosár már üres volt. Alig bírt beszélni, “Látod, papa, nincs értelme, ugye te is így gondolod?”. Az öregember azt mondta: “Nézd meg a kosarat!”. A fiú ránézett, és a kosár másmilyen volt. A régi, piszkos szenes kosár helyett egy tiszta kosár volt. “Fiam, ez történik akkor is, amikor a Bibliát olvasod. Lehet, hogy nem érted, vagy nem emlékszel mindenre, de amikor olvasod, az kívül-belül megváltoztat. Ez Isten munkája az életünkben. Ez az, amit csak Isten tud elvégezni, átalakítani bennünket kívül-belül, és lassan Krisztushoz, a Fiához hasonlók leszünk.

Megosztás

Megbocsátani?

Megbocsátani? Miért? Mikor?

Mk 11:25 -ben ezt olvassuk:

És amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.

A megbocsátás fogalma nagyon ismerős a keresztyén világ előtt, hisz az Úr Jézus által tanított imádságból ismerjük a kérést: „és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk …”

Jól tudjuk és készek vagyunk megbocsátani testvérünknek, embertársunknak:

  • ha jön, megalázkodik, beismeri vétkezett ellenünk, beismeri megbántott bennünket, nem jól szólt, nem úgy kellett volna beszéljen, stb.

A fenti Ige új dimenzióba, megvilágításba helyezi ezt a kérdést, a megbocsátás parancsát, olvassuk el még egyszer figyelmesen:

„amikor megálltok imádkozni …”

  • nem amikor jön az aki megbántott, bocsánatot kérni,
  • nem akkor amikor megalázkodik, porba hull előtted,

hanem akkor is ha ő még nem döntötte ezt el, nem így gondolkozik, nem látta meg hibáját, vagy talán nem is akarja meglátni,

de te akarsz imádkozni, meg kell bocsátanod neki,

nem elfelejti a sérelmet, nem elkendőzni, nem nem gondolni rá most, (hogy majd alkalom adtán elő lehessen venni, gondolva azt: lesz még alkalom elrendezni, megleckéztetni, …)

hanem most, végérvényesen meg kell bocsátanod!

  • Ha te megbocsátasz, te szabad leszel, hogy ő is felszabaduljon, ő is meg kell tegye a maga részét, vagyis bocsánatot kérjen, de ezt nem te kell számon kérjed tőle, hagyd az igazságosan itélőre.
  • Lehet talán épp te vagy az aki bocsánatot kell kérjél, ne halaszd, rendezd ügyedet, mert aki majd számon kéri Isten az, lehet testvéred már megbocsátott, felszabadult, de te is fel kell szabadulj, a te számládról is le kell törölni a bűnt.

A megbocsátani kész lelkületet, az erőt hozzá, Isten már megadta, másképp nem kérte volna ezt tőlünk, hogy bocsássunk meg,

  • a mi feladatunk most már tenni ezt, lehet néha úgy tűnik nagyon nehéz ez, de gondolj arra te milyen megbocsátást kaptál, nem érdemelted meg, de minden bűnödet megbocsátotta Isten.

Ennek a fényében élj,

  • bocsáss meg,
  • mondj le önérzetedről, vélt jogaidról,
  • sértődésedről

és így te is bocsánatot nyersz,  felszabadulsz, imádkozhatsz.

Megosztás

Környezetünk

Vetés és aratás-ból.

Környezetünk gyakran imádságunkra válasz.

Isten az ő gyermekeit emberekhez vezeti és olyan helyre állítja, ahol minden arra szolgál, hogy megérlelje bennük a Lélek gyümölcseit.

A fürgét lassúval hozza össze, a csendeset fecsegővel, hogy ki-ki megtanulja a türelem gyakorlását.

A rendszeretőt rendetlennel hozza össze, hogy ezzel mindketten tanuljanak.

Türelemért imádkozunk és Isten olyan embereket küld utunkba, akik teljesen „kihoznak a sodrunkból”, mert „a háborúság békességes tűrést nemz” (Róm. 5, 3).

Alázatosságért imádkozunk és Isten szenvedést küld ránk, mert azokból, amit szenvedünk, megtanuljuk az engedelmességet (Zsid. 5, 8).

Önzetlenséget kérünk és az Úr alkalmat ad arra, hogy feláldozzuk magunkat és „ne nézze ki-ki csak a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is” (Fil. 2, 4).

Győzelemért imádkozunk és e világ dolgai viharként törnek ránk, mert „az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk” (1. Ján. 5, 4; 4, 4).

Alázatért és erőért esedezünk és a sátán egyik angyala gyötör bennünket, míg a porban nem heverünk és az Úrhoz kiáltunk szabadulásért (2. Kor. 12, 7-8).

Jézussal való mélyebb közösségért könyörgünk és Isten felbontja természetes kapcsolatainkat és megengedi, hogy legjobb barátaink félreértsenek vagy közömbössé váljanak (Ján. 15, 2).

Több szeretetért imádkozunk és az Úr különleges szenvedést küld reánk és olyan emberekkel találkozunk, akik látszólag nem szeretetreméltók, és olyan dolgokat mondat velük, amik az idegeinket kemény próbára teszik, szívünket megsebzik, lelkünkben tövist hagynak, mert „a szeretet  hosszú tűrő, jóságos, nem cselekszik éktelenül, nem gerjed haragra, a szeretet mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr, a szeretet soha el nem fogy” (1. Kor. 13, 4-8; Ján. 15, 9-10).

Azt kérjük, hogy Jézust követhessük és ő elszakít otthonunktól és családunktól, mert ő maga mondta: „ha közületek valaki le nem mond minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom” (Luk. 14, 33).

A Bárány természetét kérjük és alsórendű szolgálatot oszt ki részünkre, vagy pedig megsértenek és nem igazolhatjuk magunkat, mert „mint bárány, mely mészárszékre vitetik . . . száját nem nyitotta meg” (És. 53, 7).

Szelídségért imádkozunk és hatalmas kísértés tör ránk; szeretnénk a ridegségnek és ingerlékenységnek engedni.

Nyugalmat kérünk és bennünk és körülöttünk minden zilált és kuszált lesz, az Ige igazságát tapasztaljuk meg: „Ha ő nyugalmat ad, ki kárhoztatja őt?” (Jób 34, 29).

Megosztás

Az első prédikáció

Herold után.

Életed hangosan és érthetően prédikál!

Vasárnap nem a szószékről hangzik el az első igehirdetés, hanem előbb már te hirdeted:

a mosoly üzenetét, amikor üdvözlöd azokat, akikkel a parkolóhelyen vagy az előtérben találkozol;

a szeretet üzenetét, ha az idegeneknek barátságosan bemutatkozol;

a szíves fogadtatás üzenetét, ha nem ülsz le a sor szélére, hanem beljebb, így másokat nem kényszerítesz arra, hogy előtted préseljék át magukat;

az öröm üzenetét, ha minden éneket lelkesen együtt énekelsz a többiekkel énekeskönyvedet szükség esetén a szomszédod elé tartva;

az imádság erejének üzenetét, ha az istentisztelet előtt csendben Istennel beszélsz;

a tiszteletadás üzenetét hirdeted, ha már az orgona előjátékánál, még a kezdés előtt abbahagyod a beszélgetést;

a hit üzenetét hirdeted, ha bőkezűen adakozol;

a Szentírás fontosságának üzenetét hirdeted, ha saját Bibliádban követed az Ige felolvasását.

Sok üzenetet adunk át, még mielőtt az igehirdető felmegy a szószékre.

Ha a te üzeneted pozitív és meggyőző, akkor az Ige üzenete előtt is megnyílnak majd a szívek.

Készülj fel, hogy a legközelebbi vasárnap a legjobb igehirdetésedet tarthasd!

Megosztás

Anna az édesanya

1Sám 1,1-28

Egy Istenfélő család áll előttünk, de nem csak édesanyáknak szól ez az ige, férjeknek is, fiataloknak is akik készülnek a családi életre.

Tudjuk azt hogy az ige, a Biblia üzenete:

  • Bemutatja az embert, és a családot is, úgy ahogy van,
  • Bemutatja úgy is amilyen kellene legyen,
  • Bemutatja a kegyelmet, hogy amit elrontott az ember Isten meg tudja bocsátani, és
  • Bemutatja hogy nem kell végig úgy maradni elrontott élettel, örökké szenvedni és viselni a következményeket lehet változtatni, van hozzá erő és lehetőség.

Nézzük meg ezt az igeszakaszt, a mondanivalóját, és lássuk meg:

  • Hogyan élt ez a család, különösen Anna és Elkána,

Nézzünk a mi életünkbe:

  • hogyan éltünk és
  • hogyan kellett volna élnünk,
  • És nézzük meg azt is mit lehet még tenni.

Lássuk meg, találjuk meg a rendezés helyét, módját, ha erre van szükség:

  • Változtassuk meg azt amit Isten megmutat …, nemrég volt az ige: Róma 12,2 “hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által,”
  • Engedjük azt hogy elménket, gondolatainkat, hozzáállásunkat változtassa meg Isten, az Ő igéje,  így egész életünk megújul.

Hogy megértsük ennek a családnak az értékét, és a különlegességét, nézzük meg a korszakot amelyben ez a család élt:
A bírák ideje alatt éltek, amikor mindenki azt tette amit jónak látott, ami neki tetszett.

Ez a család ebben a nehéz korszakban is tisztelte az Urat.
Évenként, az egész család felment Silóba Istent imádni, áldozni neki. (nem úgy mint a fáraó mondta Egyiptomban, hogy hagyják otthon gyermekeiket), hanem ők  gyermekeikkel együtt mentek imádni az Urat.
Nem sokan voltak ott, a főpapnak volt ideje leülni, és Annát észrevenni – ami emeli ennek a családnak értékét.

Kedves édesapa és édesanya, a mai időknek is megvan a jellegzetessége,

  • ma is mindenki azt tesz amit akar,
  • ma is az emberek úgy tisztelik Istent, ki hogyan gondolja, nem úgy ahogy Isten akarná, elvárná, vagy ahogy illik hozzá.

Milyen a te családod istentisztelete?
Mikor mindenki mást tesz, másképp tesz, másképpen értelmezi Isten igéjét.
Fontosabb néked az amit Isten mond vagy mégy a tömeggel, a társadalommal?
Ezt látják-e gyermekeid?
Oda viszed-e gyermekeid az Úrhoz?

Példa: vissza emlékezem, beszéltem olyan gyülekezeti tagokkal, akiknek nem voltak gyermekeik a gyülekezet összejövetelein, megkérdeztem hol vannak, a válasz az volt hogy képességeiket fejlesztik, …, kint maradtak, tönkretett élettel, mert amit a világ adott értékét veszítette, és  elvesztették a valódi értékeket.

Anna jelleme: (milyen lehetett volna és milyen volt Anna, milyen lehetett volna és  milyen volt a  reakciója?)

Tudjuk a történteket …
1Sám 1:6 Igen bosszantja vala pedig Annát vetélkedő társa, hogy felingerelje,
Mit tehetett volna Anna ebben a helyzetben?

  • Visszavághatott volna keményen, kirobbanhatott volna, hisz Elkána igen szerette,
  • Lehetett volna ideges, zsörtölődő, a robbanás határán, úgy hogy ha valaki, talán a férje, szólt volna hozzá, robbant volna, a választ hallva azt mondhatta, inkább ne szóltam volna, – igaz az hogy azonnal megérződik ami bennünk van mihelyt megszólalunk, sőt arcunkról is leolvasható. (pl. egy  látogatáskor …).

De:
Annát nem lehetett felbosszantani, igaz nem tudott közömbös maradni, sírt, nem evett, de

  • nem vágott vissza,
  • nem zsörtölődött, nem zsémbeskedett.

Tudjátok mit mond a Példabeszédek írója:
Pld 21,9  Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.
19  Jobb  a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal.

Igaz  ez a férfire is, egy zsörtölődő, zsémbes férfivel is hasonló az élet. Mit mond az ige a férfinek? Mert nem csak a nőknek beszél:
Kol 3:19  (HKBr)
Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántuk keserű kedvűek.
Hogy van ez nálunk, nálad a családban?

Egy másik jellemvonása Annának:

  • Bánatát, baját Isten elé hozta, (imádkozott).

Kedves édesanya jellemez ez téged?
Imádkozó édesanya vagy?
Ne felejtsd el Isten meghallgatja az imát.

A férje tudta bánatát, honnan? Csak látta volna? Szerintem tudta mert  ő kommunikált a férjével, elmondta neki bánatát, de nem mint egy megrovást, egy vádat a férje felé, volt ilyen eset is:
1Móz 30:1-2 És látá Rákhel, hogy o nem szüle Jákobnak, irigykedni kezde Rákhel az o nénjére, és monda Jákobnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok.
Felgerjede azért Jákob haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten vagyok-é én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét.

Ez is egy kommunikáció mód volt a családban, …

Anna nem így tett.

Mondhatjuk azt, a férje válaszából következtetve hogy szelíd lelkű asszony volt, szépen mondta el azt ami fájt neki.

Az Ige azt mondja: Pld 15,1  A higgadt válasz  elhárítja  az indulatot, de a bántó beszéd haragot  támaszt.
Ilyen vagy te kedves édesanya? És édesapa is?
Van helyes kommunikáció közöttetek?

A házas életben nagyon fontos a kommunikáció, ha ez nem jól működik beláthatatlan következményei lehetnek, sok problémának lehet itt a magyarázata.
A kommunikáció pedig mind a két félen áll!
Tegyétek fel a kérdést:

  • Milyen a kommunikáció közöttünk a családban?
  • Csak formális, felületes, vagy nyugodtan megnyiltok egymás előtt?
  • Ismered azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják házastársadat, gyermekeidet?

A férje vigasztalhatta feleségét, mert helyes volt közöttük a kommunikáció, és a kapcsolat,

  • olyan volt a férj a feleség részére hogy többet ért tíz  fiúnál.

Kedves férfiak mennyit értek feleségeteknek?

  • Több mint tíz fiú, vagy még eggyel sem értek fel?
  • Vagy rosszabbak vagytok tíz fiúnál?

Anna hívő asszony volt, miután imádkozott azt olvassuk:
18v És elméne az asszony az o útjára és evék, és arcza nem vala többé szomorú.

Mert hitt Istenbe.

  • Kedves édesanya és édesapa tudsz így imádkozni gyermekedért?
  • És tudsz így bízni Istenben?

Anna:
Gyermekét Isten részére nevelte ( nem a világnak, nem a társadalomnak, nem a  sportnak,…, ) és ezért áldozatra is kész volt.
Nem volt neki könnyű, édes gyermekét egyszer évenként látnia.
Mond te milyen áldozatot vállalsz gyermekedért?

  • Kinek neveled öt?

Vagy egyáltalán vállalsz-e valamit?
Áldozat nélkül nem lesz eredmény!

Anna és a férje nem feledkezett meg az ígéretről, beteljesítették azt amit az Úrnak ígértek, hálával a szívükben, és így együtt imádták az Urat.

Kedves édesanya és édesapa:

  • Ilyen a ti életetek mint a Bibliai példa?
  • Kedves fiatalok ilyen lesz a ti életetek? Erre készültök?

És ha már valamit elrontottatok, az örömhír az hogy van bocsánat, Isten még meg tud bocsátani, az Úr Jézus Krisztus meghalt az ilyen bűnökért is.

Isten ma még tud gyógyulást adni a házaséletben is, ha hittel eléje hozod helyzeted, megvallod azt amit rosszul tettél, hittel mint Anna.

Kívánom azt hogy nagyon komolyan mérd le életed,

  • és ha házasságban élsz mérd le házasságodat is,

mérd le azt amit és ahogyan teszel, és tedd meg azt amit kell!
Róma 12,2 “hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által,”

  • ma el kell döntened, aztán nap mint nap igyekezni azt betölteni.

Az Úr segítsen erre!

Megosztás

Bevezetés a Prédikátor könyvének tanulmányozásához

Miért tartom fontosnak a bevezetést, amikor általános megfigyeléseket teszünk egy Bibliai könyvre nézve?

Ha nem értjük meg a könyv mondanivalóját, célját, rosszul értelmezhetjük, rossz következtetéseket vonunk le, és ha azokat alkalmazzuk tévúton járunk.

Az 1,1-11 versek maguk is egy bevezetőt képeznek az egész könyvre nézve.

Vannak akik e könyv megállapításait alapnak tekintik,  hitelvet csináltak egyes kijelentésekből, és téves tanításaik vannak. És lehet ezt tenni más igékkel is.

Prédikátor – (kohelet) – lefordítva, vagy inkább a szó jelentése:

  • a gyülekezet egyik tagja,

  • a vita egyik résztvevője,

  • kereső-kutató.

Tehát nem a mai értelemben vett prédikátor.

A könyv helye a szent iratok között: amelyek a Törvény, Próféták, és Írások ez utóbbi között:

  • (Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Énekek éneke, Jer Siralmai

  • Ezek közzé tartozik a Prédikátor könyve is, ez egy olyan könyv volt amelyet az ünnepek alkalmából olvastak fel, és pedig a sátoros ünnep alkalmából.

Néhány ellentét, amelyet az iró megállapít, és a teljes írás között:

Az író tesz megállapításokat úgy a fizikai, anyagi világra nézve, mint az ember munkájára. (2v), azt mondja:

  • “minden hiábavalóság”

Nem feltétlenül a megfellebbezhetetlen végső ítélet ez, mert:

  • A teremtés után Isten megállapítása minden “igen jó” , a prédikátor pedig azt mondja: “minden hiábavalóság”

  • És az ember munkája sem mindég hiábavaló. Egy pohár víz sem veszti el jutalmát.

Egy másik kijelentés: 4v, “a föld pedig mindörökké megmarad”.

  • Ez ellentétben van Isten kijelentésével, az ég és a föld elmúlnak, új eget és új földet várunk,

Egy másik kijelentés: “nincs új a nap alatt”,

  • Nos vannak dolgok amelyek nem voltak régen, pl. a computer, tv,

  • De vonatkozik ez a kijelentés az ember létére is:

  • Fáradozni, gondoskodni, alkotni és örökölni, sírni és nevetni, felnőni, megöregedni és meghalni, ez nem új ma sem, és régen is megvolt, ma is megvan.

Miért van ez így? Hogy került ez a könyv bele a Bibliába?

Hol van itt az ihletés Isten Szent Szelleme által?

Hogy ezt megértsük fontos ismernünk a teljes Írást, annak néha aprólékos részleteit is, ami kapcsolódik az aktuális témához.

Hogy megértsük ezt a könyvet nagyon fontos megismerjük milyen volt az író viszonya Istennel, hogyan beszél Istenről,

Isten nevével kapcsolatos tudnivalók:

  • Az első neve Istennek: Elóhim, ez a név arra utal, ahogy egy világi ember használja az Isten szót, amelyet egy erőként, hatalomként ismer, egy mindenek fölött való Istent, aki távol van tőle.

    • Neve a héberben többes számban áll, míg az ige “teremtett” egyes számban, ez célzás arra amit az Új Szövetségben jelent ki Isten: a Szentháromság, Atya Fiú és Szentszellem és e három egy.

  • Majd Ábrahámnak úgy jelenti ki Isten magát mint Él-Saddai,

  • a Mindenható Isten…

Harmad sorban Izrael népének úgy mutatkozik be mint a Jahve, Jehova – az Örökkévaló a jelentése, aki az időben közbelép, aki a maga népével szövetségre lépő Istent jelenti.

  • ez utóbbi szó jelenti azt, hogy az ember személyesen ismerheti Istent, és az olyan ember használja akinek kapcsolata van vele.

(csodálatos Istennek igéje, az összhang benne, a mély mondanivalója, ami a felületes olvasó előtt rejtve marad, érdemes vele foglalkozni, kutatni, meg erőssit hitünkben …)

Ha megfigyeljük hogyan viszonyul a prédikátor Istenhez, hogyan beszél róla, a következőt kell felismerjük:

  • Ebben a könyvben Isten az Elohim nevén van említve, úgy említi az író mint egy tőle távol levő Istent, akivel kapcsolata nincs, csak tud róla.

Így felismerhetjük azt hogy a Prédikátor könyve a természeti embert mutatja be, aki értelmet keres az életben.

Az író úgy mutatkozik be, mint aki nem ismeri személyesen Istent, nincs kapcsolata vele, nincs szövetsége vele, mai nyelven mondhatjuk azt is, úgy viszonyul Istenhez mint egy hitetlen ember, egy Isten nélkül élő ember.

Az író az élet értelmének keresése közben minden természeti megtapasztalást felkutat, kipróbál, de az egész könyvön keresztülhúzódik a lelki megtapasztalás tagadása, erről nem vesz tudomást.

Ez azt jelenti, hogy az embert az állatok szintjére alacsonyítja le, és az állati szinten akar értelmet találni az embernek – de csak ürességet és értelmetlenséget talál.

Az ember az állati szinten, tudattal és testtel rendelkezik, a lelke nincs kapcsolatban Istennel, így csak a saját testének szükségleteivel törődik.

Ha valaki csak a testi szükségleteinek él, és tagadja létének lelki síkját, életének vége csak üresség és értelmetlenség lesz.

Bölcs mondásokat is állapít meg, de csak ebben az életben reménykedik, igaz ott van az ítélet gondolata is,

Mi célja van ennek a könyvnek?

Isten szándékosan mutatja be a testi embert, az olyan embert aki csak a földi dolgokkal törődik, az ilyen ember perspektíváját, és rá akar ébreszteni hogy az ember élete több mint ez, több mint biofizika.

A végén a prédikátor mégis elismeri és figyelmeztet

  • Pr 12,13  A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!

  • 14  Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.

Mintha meghazudtolná megállapítását: minden hiábavalóság.

Így tanulmányozzuk ezt a könyvet, és ha valakinek ajánljuk, úgy mondhatjuk hogy az Isten nélkül élő ember perspektíváját látja maga előtt.

Érdemes elgondolkozni, és feltenni a kérdést is:

Hogyan van jelen Isten az életedben?

Mint Elohim, egy távol levő, hatalmas Isten, de akit nem lehet ismerni, akivel nincs személyes kapcsolatod?

  • Tapasztalható ez mikor Isten nélkül élő emberekkel beszélünk,

Vagy úgy van jelen életedben mint személyes megváltód Ő, megvan a megfelelő tisztelet benned, de érződik az hogy közel vagy hozzá?

Isten ezt kínálja nekünk, és néha mégis olyan az életünk mint egy egyveleg, egy vegyület, hol közel vagyunk hozzá, hol elfelejtjük ezt, és úgy nézzünk rá mint egy távol lévő Istenre.

Nem kell elfelejtsük Ő Isten, a teremtő, és mindenható Isten, de az is aki Jézusban közel jött hozzánk.

Élet szemléleted függ ettől, jövőd, örök sorsod függ ettől.

Ha nem tudod hol állsz, kérdezd meg magad, nézd meg az életszemléleted, a perspektívát, a jövőt ami előtted van.

Megosztás

Jézus követésének ára

Lk. 9:57-62

– Jézus különös módon mintha le akarná beszélni az Őt követni akarókat
– a gazdag ifjúnak is megtalálta a gyenge pontját és nem akart azon túllépni
Mi van a három válasz mögött?

1. “az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania” :
– le akarja építeni azokat, akik csak hiúságból követnék: tudta, hogy ismerik a hírét, és a nép körében ő a “divatos” próféta, ezért egyesek csak azért is készek lennének követni, hogy ebben sütkérezzenek
– le akarja építeni az őszinte, de meggondolatlan, szalmaláng lelkesedőket
– Jézus világossá teszi a következményeket, nem akar hamis reklámot
– világossá akarja tenni, hogy bár hatalma lenne rá, hogy a legkényelmesebb körülményeket teremtse magának (és követőinek), a hatalmát nem akarja saját érdekében kihasználni

Nem mézesmadzaggal, minden áron próbál követőket szerezni magának (még ha az emberek figyelemmel is kísérték a próféták népszerűségét – ld. a Bemerítő Jánoshoz intézett kérdést)

Nem túl kemény Jézus a két utolsó esetben? Miért nem szabad eltemetni, elbúcsúzni?

2. A temetés: zsidó szokás szerint a gyásznak 4 időszaka van: a temetésig (akkoriban már a halál napján szoktak temetni), gyászhét, hónap, év – amikor is sírkövet szoktak állítani. Ezek közül melyikre “kérezett” vajon a potenciális Jézus-követő? Bármelyik időszak komoly késést jelentett volna. Az is lehetséges, hogy az apa még élt, és voltaképpen a fia az elgondozására gondolt

3. A búcsúzás: nem csak egy egyszerű, rövid elköszönést, hanem többszöri, több napos ünneplést is jelenthetett – a családdal, barátokkal. Sőt, az apának nagy befolyása volt abban, hogy mit tehet meg a fia

Miért ilyen kemény Jézus hozzáállása?
– Jézusnak nem a mennyiség számít, hanem a minőség: az odaszánás, ragaszkodás

– Isten az ÓSz-ben is sokszor a keveseken, gyengéken keresztül mutatta meg hatalmát (pl. Gedeon)

– az új gyülekezet is 12 félénk tanítvánnyal kezdődött

– ez bátorítás – Jézus a kicsit, keveset, gyengét is meg tudja áldani, sőt, “az én erőm erőtlenség által ér célhoz” – nehogy az emberek maguknak tulajdonítsák a sikert

– ha valóban komolyan gondoljuk, akkor nem kell halogatni a Jézus követését – nem biztos, hogy lesz más alkalom
– ha valóban követni akarjuk Jézust, akkor még a család se legyen ebben akadály
– szakítani kell a világi életmóddal, kapcsolatokkal, mert ők szellemileg halottak. Hány hívő esett vissza csak azért, mert megtartotta a régi baráti körét? (Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet érintkezni velük, de nem követhetjük az ő életmódjukat)

Milyen manapság az emberek hozzáállása?
– az emberek csak a szépet, jót mutatják be magukról
– a mércét az emberek szeretik mindig lejjebb ereszteni, saját érdekeik miatt:

– a gyülekezet nagysága (“nálatok hány tag van?” – szoktuk kérdezni) a tagok, a lelkipásztor büszkeségét növelheti

– több tag :

– nagyobb anyagi bevétel

– impozánsabb épület

– nagyobb társadalmi elismerés (ld. a pápa)

– viszont, nagyobb gyülekezetben könnyebben elvesződhet az egyén, a gyülekezet szolgáltatóvá válik (egy kis vallásos zene, szöveg, lelkiismeret megnyugtatása)
Alkalmazás:
– nagy a gyülekezet felelőssége abban, hogy kit fogad tagjává (nem áttérni, hanem megtérni kell)
– ne vakítson el minden jelentkező felett érzett öröm annyira, hogy ne ismertessük velük az árnyoldalakat is. Jézus nem ígért sem egészséget, sem gazdagságot vagy gond nélküli életet követőinek
– mi milyen áldozatot hozunk Jézus követéséért? Mi az, amiről jövő héten kész vagyok lemondani azért, hogy komoly szándékomat bizonyítsam?
Ami nem kerül sokba, az keveset is ér. Azért nincs hatása hitünknek a világra, mert látják, hogy nekünk sem sokat ér .

Megosztás

Újat kezdeni – de hogyan?

Sokszor elhangzik ez az elhatározás, de az idő múlása sokszor azt mutatja, hogy az új ugyanaz, mint a régi.
Gondolkoztál, miért?
Az emberek sokszor meghozzák ezt a döntést. Talán is megtettük, lehet nem is egyszer, de valóban megújult-e az életünk?

Mi az igazi megújulás és annak a titka?

Mikor megújulásra gondolunk, újat akarunk kezdeni, akkor már el van ismerve, hogy a régi nem a legjobb volt, vagy talán nagyon rossz volt, ezért kell az új, akarunk változtatni.
Mégis, ha nem jól kezdünk hozzá, az eredmény ugyanaz mint az előző, a régi.

Mi a megújulás mechanizmusa, hogyan jön az létre?
A megújulás egy tudatos cselekedet, folyamat, de az eredmény attól függ ki irányítja azt, milyen a mérték amihez igazodik a megújuló személy.

A Biblia szerint az ember élete a szívében, elméjében lakó szellem szerint zajlik, cselekedetei, életének gyümölcsei is a benne lévő szellem gyümölcse.
Olvasd csak el figyelmesen Galatákhoz irt 5. részt.

Éppen így a megújulás is az emberben lakó szellem szerint történik, a felhívás is így szól:
Ef 4,23 Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint,
Mondd, milyen szellem lakik benned? Olyan lesz az új is, amit kezdesz.
Lehet a Szent Szellemnek engedelmeskedni, aki minden újjászületett emberben ott lakik, engedni azt, hogy az új Ő szerinte legyen, vagy egy más, idegen szellemnek engedni át a vezetést.
Te hogyan akarod? Vagy milyen szellem lakik benned? Ki uralja életed?

Ha még nem nyitottad meg szíved, életed Jézus Krisztus előtt, hiába neveznek keresztyénnek. Akkor nem Ő, nem a Szent Szellem lakik benned, s az új is olyan lesz mint a régi volt, vagy még rosszabb.

A megoldás ez: még ma tudatos döntéseket hozol:

  • befogadod Jézus Krisztust életed urának,
  • átadod neki életed úgy ahogy van,
  • elfogadod az Ő éretted hozott áldozatát, az Ő vére lemossa bűneidet,

így a réginek nincs többé hatalma rajtad és tudsz valódi újat kezdeni, mert aki az újat munkálja benned, a Szent Szellem,  lakozást vesz benned.

Ha valamikor megtörtént ez életedben, de lassan visszajött a régi,

  • szánd oda újból életed néki, add át amit lassan vissza vettél,
  • legyen Ő teljesen Úr az életedben,

így tudsz újat kezdeni, a benned lakozó Szellem szerint.
Egészen más lesz ez az új, más lesz az életed, és látni fogod, hogy megérte.

Megosztás

Alapelvek amelyek életünk határozzák meg

2 Krón 24,1-24

A Királyok és a Krónikák könyve történelmi könyvek, leírják azokat az eseményeket amelyek Isten népének az életében megtörténtek, események amelyek végül meghatározták a sorsukat. Ezekre azt mondja Isten hogy megírattak a mi tanulságunkra.

Ami különös módon foglalkoztatott az hogy mi az aktuális üzenet ebben a felolvasott igeszakaszban,  az hogy olyan tanításokat találunk benne – (mondhatjuk úgy is alapelveket) amelyek nem változtak, ma is érvényesek:

  1. ameddig jó volt a tanító, a vezető, Jóásnak és a népnek, az életük jó irányba haladt,
  2. ha valaki nem végzi el megbízatását, egy idő után elvétetik tőle a lehetőség, hogy azt elvégezhesse,
  3. Isten nem köt kompromisszumot, semmilyen téren.

1. Jóást, Jójada pap (a felesége) mentette meg, a saját házában rejtette el akkor mikor Athália a királyi családot kiirtotta, és ő (Jójada) tette királlyá mikor alkalmasnak látta az időt.

  • Még több, ő nevelte, tanította, és mikor király lett ő tanácsolta.
  • Gondoljuk csak el, 7 évesen királynak lenni, ott kellett valakinek a háttérben lenni.

A tanításnak, a tanácsadásnak, de különösen a személyes példának nagy hatása van, az emberekre.

  • Ez látszik ebben az esetben is, mondhatjuk azt hogy amíg élt Jójada pap, addig ő vezette a királyt. Mikor ő meghalt, más vette át a helyét, a fő emberek, akik a királynak hízelegtek. 17-18v

– Egy megjegyzés itt: az ember azt gondolja, hogy független, azt tesz amit akar. Sajnos ezt a szabadságot elveszítette, nem azt tesz amit akar, ¨aki a bűnt cselekszi szolgája a bűnnek¨ mondja az ige, és az ember ezt választotta a bűnesetkor.

Isten felkínálja az embernek, mégis azt a lehetőséget, hogy válasszon kinek akar szolgálni, valójában csak két lehetősége van: Istennek, vagy a bűnnek, nevezhetjük ezt a második lehetőséget: ¨a Sátánnak¨, ¨saját magának¨, ¨senkinek¨, vagy akárhogy másképp, a helyzet nem változik.

Szeretném feltenni neked a kérdést: téged ki vezet? Olyan hogy senki, nincs!

Te kinek szolgálsz? Olyan hogy senkinek, vagy saját magadnak nincs!

  • Valaki példát mutat neked, és te követed, valaki tanácsol és te követed, még akkor is ha nem ismered fel, valakire felnézel, ki az?

A tanítványok életében is így volt ez:

Lk 9:55 De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek:

(helyesebben minémű szellem van bennetek), tehát ez tanácsolta őket, vezette és ha nem lett volna ott az Úr Jézus, e tanács szerint tettek volna.

  • Bennünket is vezet valamilyen szellem, aki bennünk lakik, minden emberi tanácson kívül, végül a bennünk lakó szellem szerint döntünk. Milyenek a te döntéseid? Ez elárulja ki lakik benned.

Vagy: Felismered te a benned lakó szellem hangját, a Szent Szellem hangját, mikor tanít, tanácsol, vezet?

Gyakorlati módon: mi emberek élő lelkek vagyunk, van személyiségünk, van gondolkozó képességünk, határozó, döntő képességünk, van érző képességünk. Amikor valamit készülünk megtenni, összevetjük ismereteinket, érzéseinket, a tanácsokat amiket kaptunk, vagy a vezetést és így cselekszünk.

  • Isten minden gyermekében, minden hívőben, ott lakik Isten Szent Szelleme, aki tanácsol, vezet, minden mi képességünk felett.

  • Mi döntjük el végül, mit teszünk. Itt még csak annyi megjegyzés, hogy minden amit Isten tanácsol, mond, nem egyszerű tanács, olyan mint amit emberektől kapunk, hanem parancsolat!

2. Ha valaki nem végzi el az Úrtól kapott megbízatását, kiesik a tisztségéből, elvétetik tőle a megbízatás, a kiváltság;

  • ezt láthatjuk a papokkal kapcsolatosan is. (olvassuk el a párhuzamos igehelyet):

2Kir 12:7-8 Előhívatta Joás király Jójada papot a többi papokkal együtt, és monda nékik: Miért nem építitek meg az Úr házának romlásait? Ezután ne vegyétek a pénzt magatokhoz a ti ismerőseitektől, hanem az Úr háza romlásainak építésére adjátok azt.

És a papok beleegyeztek, hogy többé semmi pénzt nem vesznek el a néptől, és nem javítják ki a ház romlásait.

  • Először ők voltak megbízva a templom javításával, a pénzt elvették, de nem javították ki a templomot, ezért elvétetett tőlük ez a lehetőség,

  • így történik ez velünk is, ha nem tesszük meg azt, amivel megbízatunk; – elveszítjük a lehetőségeinket, elveszítjük a gyümölcstermés lehetőségét, …

  • de ami a legsúlyosabb, az hogy a megtérés lehetősége is ideiglenes, ha valaki nem él vele, elvétetik egyszer tőle. Ezt nem szabad halogatni, de a többi tennivalót sem.

3. Isten nem köt kompromisszumot, nem lehet vele megalkudni, fél igazságokkal megelégíteni, Ő nem egyezik bele a bűnbe, nem vállal vele közösséget, megbünteti azt.

Hogy volt ez a nép életében?

2Kir 12:3 Azonban a magaslatok oltárai nem rontattak le, a nép még mindig ott áldozott és tömjénezett a magaslatok oltárain.

Pedig Isten megtiltotta népének a magaslatokon való áldozást,

  • a nép kompromisszumot kötött, – itt is, ott is.
  • Végül elhanyagolták az Úr házát, az Istennek járó részt sem adták meg, beigazolódott az ige: ¨két úrnak szolgálni nem lehet¨
  • nem hallgattak, még a figyelmeztető beszédre sem, az igehirdetésre, áldoztak a magaslatokon, tehát ahogy nekik tetszett,
  • ennek komoly, mélyreható következményei voltak
  • a nép már akkor is kötött kompromisszumot, megalkudott, amikor meghagyta ott azokat a népeket akikről Isten azt mondta, hogy nem kell ott maradjanak, – itt újból ezt látjuk.
  • Mintha egyik kompromisszumból a másikba mentek (estek) volna, és ez egy törvényszerűség: egyszer kell megalkudni, kompromisszumot kötni, a többi magától jön utána, éppen mint a bűn.

Isten nem egyezett ebbe bele, ha egy ideig tűrte is, de a válasz végül megjött;Mi milyen kompromisszumokat kötünk? Mit adunk fel? Miről mondunk le, vagy miről nem mondunk le Krisztusért? Talán éppen úgy teszünk mi is mint Júda népe?

Ne csodálkozzál, ha kompromisszum van életedben, lehet csak válságos pillanatokban ébredsz rá, talán kérdezed: Hogy tudtam így tenni? De ez valahol elkezdődött, valahol megalkudtál, helyet adtál a bűnnek, térj vissza, térj meg, ott kell rendezni.

Hogyan szolgálunk Istennek? Utánozzuk a világot?

  • A világ kimagasló módszereit alkalmazzuk mi is? A személyes életben, vagy akár az Istentisztelet területén, a dicsőítés területén, az éneklés területén (- a léviták énekesek is voltak,)

Mi hogyan szolgálunk ezeken a területeken? Nem vegyítjük-e mi is szolgálatunkat világi elemekkel, világi módszerekkel? Nem utánozzuk a világot?

  • Nem végezzük-e a dicsőítés szolgálatát, a világ magaslatain járva? Utánozva a világ színpadain látott stílust, megjelenést, módszereket, gondolva Isten elfogadja ezt? Pedig csak az a fontos: mi érezzük jól magunk …?

Jóás nem gondolt bele, mi lesz ennek a következménye,

  • A pusztulás, amit nem várt, amire nem gondolt megjött, ‘bár kevés emberrel …’ lett megtámadva, verességet szenvedett,
  • Nem lett a királyi sírba temetve, nem méltatták erre,
  • de volt már egy másik király is, az ő nagyapja, aki így járt, nem kapott még részvétet sem, amikor meghalt, és őt sem temették a királyi sírboltba, őt sem méltatták erre.

Ezzel ellentétben, a parancsolat megtartása, a rend helyreállítása másokra is kihatott:

2Krón 24:10 Akkor a vezérek mindnyájan és az egész nép örömmel vivék az ő ajándékaikat és veték a ládába, míg megtelék.

  • Így van ez ma is, a kompromisszum mentes élet, a hűséges szolgálat, másokat is megerősít, örömet kelt, és buzdítólag hat másokra is. Ilyen a te életed?

A kompromisszumoknak viszont ma is komoly következményei lesznek, itt a földön és az örökkévalóságban is, Isten nem változott.

A szomorú véget elkerülni csak úgy lehet ha jó vezetőnk, jó tanácsadónk lesz,

  • a Szentszellem,
  • az ige,
  • a testvéri közösség,
    • és mi engedelmeskedünk Neki.

Tanuljuk meg ezt ebből az igéből.

Megosztás

Szolgálunk vagy szórakozunk?

C.H. Spurgeon (1832-1892)

Egy métely kezdett beszivárogni a hitvalló keresztények soraiba, méghozzá olyan hallatlanul durva módon, hogy ezt még a legrövidlátóbbaknak is észre kell venniük. Az utóbbi évek során szélsebesen terjed el, amint a kovász hatására az egész tészta az utolsó részéig kovászossá válik. A Sátán ritkán szedi rá ravaszabbul a gyülekezeteket, mint azzal, hogy a megbízásuk: szórakozást felkínálni az embereknek azok megnyerése céljából. Az egyház bizonyságai egyre inkább ellaposodtak. A puritánok még kerekebben fogalmaztak. Az emberek érdektelenek lettek, és a világi befolyásokat nem vették már oly tragikusan. Nemsokára ezeket a gyülekezetek peremén tolerálni kezdték. Ma már hivatalosan alkalmazzák, úgy érvelve, hogy így nagyobb tömegeket érhetnek el.

Ellenvetésként először is: az Írásból sehol sem olvasható ki, hogy a keresztyén közösség feladatai közé tartozna az embereknek szórakoztatást kínálni. Amennyiben ez is hozzátartozna a szellemi tevékenységhez, akkor ezt Krisztus nem említette volna? Ő ezt mondotta: „Menjetek el szerte a világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Ez eléggé érthető. Éppen ilyen érthető lett volna, ha ehhez még hozzáfűzte volna: „És azoknak, akik az evangéliumot nem kellő érdeklődéssel fogadják, ajánljatok fel szórakozást.” De ilyen szavakat sehol sem találunk. Úgy tűnik, hogy ilyesmire nem is gondolt. Vegyünk egy másik igehelyet: „És Ő adott némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére” (Ef 4,11-12). Hová soroljuk be a mókamestereket? A Szent Lélek nem említi őket. Azért üldözték a prófétákat, mert megnevettették az embereket, avagy mert vonakodtak ettől?

Másodszor: a szórakoztatás felkínálása közvetlen ellentétben áll Krisztus tanításával és életével, és mindegyik apostoléval. Mi volt a gyülekezet pozíciója a világgal szemben? „Ti vagytok a Föld sója” (Mt 5,13), nem pedig vattacukorja! A sót elutasítják, (örömmel) le sem nyelik. Rövid és kemény volt a kijelentés: „Hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!” (Mt 8,22). Jézus ezt szent komolysággal értette! Ha Krisztus több, vidámabb és kellemesebb elemet épített volna be prédikációjába, akkor az nem ártott volna népszerűségének (a Jn 6,60-69-ben olvasható esetnél). Arról nem olvastam, hogy ezt mondta volna: „Szaladj utánuk Péter, és mondd nekik, hogy holnaptól egészen új stílusban tartunk istentiszteletet, attraktív módon, rövid prédikációval. A népnek egy kellemes estét fogunk szerezni. Mondd el nekik, hogy biztosan igen jól fogják érezni magukat. Gyorsan Péter, nekünk az embereket valahogy ide kell gyűjtenünk!”

Jézus könyörületes volt a bűnösökhöz, sírt miattuk, de szórakoztatni sohasem próbálta őket. Hiába is keresgélünk az újszövetségi levelekben vagy az evangéliumokban szórakozás után. Az üzenet így hangzik: „Gyertek ki (a világból), maradjatok kívül, és tartsátok tőle tisztán magatokat!”

Az első keresztyének végtelen bizalommal voltak az evangélium iránt, és nem volt szükségük más fegyverre. Miután Pétert és Jánost nyilvános prédikációik miatt elfogták, a gyülekezet imára gyűlt össze (ApCsel 4). De könyörgésük nem így szólt: „Uram, add meg a Te szolgáidnak, hogy ártatlan és bölcsen átgondolt szórakozás által megmutathassuk ezeknek az embereknek, hogy mi keresztyének mily boldog, jó kedélyű nép vagyunk.” Ők nem hagytak fel azzal, hogy Krisztust hirdessék; nem volt idejük szórakoztató műsorokat szervezni. Az üldözéstől szétszóratva mindenhová elmentek, és hirdették, prédikálták az evangéliumot. Feje tetejére állították a világot.

Ez a különbség közöttük és közöttünk, mai keresztyének között. „Óh, Urunk, tisztítsd meg a gyülekezetet minden restségtől és badarságtól, amivel az Ördög terhelte meg őket, és vezess minket vissza az apostolok módszereihez!”

És végül: a keresztyén szórakoztatás célját téveszti. Az új megtérők között hatalmas károkat okoz. Hagyd csak, hogy a gondtalanok és gúnyolódók megköszönjék Istennek, hogy az egyház eléjük ment félútig, hogy felálljanak, és bizonyságot tegyenek. A szórakoztatással egybekötött evangelizáció senkit sem indít valódi megtérésre.

Amire ma szükségünk van, az a hittel végzett tanulmányok (Isten Igéjének tanulmányozása) komoly lelki élettel egybekötve, amelyből egyik hajt ki a másik után, mint gyümölcs a gyökérről. Biblikus oktatásra és irányításra van szükségünk, amely értelmünket és szívünket oly módon érinti meg, hogy attól lángra lobbanjunk.”

Megosztás