Miért tartom fontosnak a bevezetést, amikor általános megfigyeléseket teszünk egy Bibliai könyvre nézve?
Ha nem értjük meg a könyv mondanivalóját, célját, rosszul értelmezhetjük, rossz következtetéseket vonunk le, és ha azokat alkalmazzuk tévúton járunk.
Az 1,1-11 versek maguk is egy bevezetőt képeznek az egész könyvre nézve.
Vannak akik e könyv megállapításait alapnak tekintik, hitelvet csináltak egyes kijelentésekből, és téves tanításaik vannak. És lehet ezt tenni más igékkel is.
Prédikátor – (kohelet) – lefordítva, vagy inkább a szó jelentése:
-
a gyülekezet egyik tagja,
-
a vita egyik résztvevője,
-
kereső-kutató.
Tehát nem a mai értelemben vett prédikátor.
A könyv helye a szent iratok között: amelyek a Törvény, Próféták, és Írások ez utóbbi között:
-
(Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Énekek éneke, Jer Siralmai
-
Ezek közzé tartozik a Prédikátor könyve is, ez egy olyan könyv volt amelyet az ünnepek alkalmából olvastak fel, és pedig a sátoros ünnep alkalmából.
Néhány ellentét, amelyet az iró megállapít, és a teljes írás között:
Az író tesz megállapításokat úgy a fizikai, anyagi világra nézve, mint az ember munkájára. (2v), azt mondja:
-
“minden hiábavalóság”
Nem feltétlenül a megfellebbezhetetlen végső ítélet ez, mert:
-
A teremtés után Isten megállapítása minden “igen jó” , a prédikátor pedig azt mondja: “minden hiábavalóság”
-
És az ember munkája sem mindég hiábavaló. Egy pohár víz sem veszti el jutalmát.
Egy másik kijelentés: 4v, “a föld pedig mindörökké megmarad”.
-
Ez ellentétben van Isten kijelentésével, az ég és a föld elmúlnak, új eget és új földet várunk,
Egy másik kijelentés: “nincs új a nap alatt”,
-
Nos vannak dolgok amelyek nem voltak régen, pl. a computer, tv,
-
De vonatkozik ez a kijelentés az ember létére is:
-
Fáradozni, gondoskodni, alkotni és örökölni, sírni és nevetni, felnőni, megöregedni és meghalni, ez nem új ma sem, és régen is megvolt, ma is megvan.
Miért van ez így? Hogy került ez a könyv bele a Bibliába?
Hol van itt az ihletés Isten Szent Szelleme által?
Hogy ezt megértsük fontos ismernünk a teljes Írást, annak néha aprólékos részleteit is, ami kapcsolódik az aktuális témához.
Hogy megértsük ezt a könyvet nagyon fontos megismerjük milyen volt az író viszonya Istennel, hogyan beszél Istenről,
Isten nevével kapcsolatos tudnivalók:
-
Az első neve Istennek: Elóhim, ez a név arra utal, ahogy egy világi ember használja az Isten szót, amelyet egy erőként, hatalomként ismer, egy mindenek fölött való Istent, aki távol van tőle.
-
Neve a héberben többes számban áll, míg az ige “teremtett” egyes számban, ez célzás arra amit az Új Szövetségben jelent ki Isten: a Szentháromság, Atya Fiú és Szentszellem és e három egy.
-
-
Majd Ábrahámnak úgy jelenti ki Isten magát mint Él-Saddai,
-
a Mindenható Isten…
Harmad sorban Izrael népének úgy mutatkozik be mint a Jahve, Jehova – az Örökkévaló a jelentése, aki az időben közbelép, aki a maga népével szövetségre lépő Istent jelenti.
-
ez utóbbi szó jelenti azt, hogy az ember személyesen ismerheti Istent, és az olyan ember használja akinek kapcsolata van vele.
(csodálatos Istennek igéje, az összhang benne, a mély mondanivalója, ami a felületes olvasó előtt rejtve marad, érdemes vele foglalkozni, kutatni, meg erőssit hitünkben …)
Ha megfigyeljük hogyan viszonyul a prédikátor Istenhez, hogyan beszél róla, a következőt kell felismerjük:
-
Ebben a könyvben Isten az Elohim nevén van említve, úgy említi az író mint egy tőle távol levő Istent, akivel kapcsolata nincs, csak tud róla.
Így felismerhetjük azt hogy a Prédikátor könyve a természeti embert mutatja be, aki értelmet keres az életben.
Az író úgy mutatkozik be, mint aki nem ismeri személyesen Istent, nincs kapcsolata vele, nincs szövetsége vele, mai nyelven mondhatjuk azt is, úgy viszonyul Istenhez mint egy hitetlen ember, egy Isten nélkül élő ember.
Az író az élet értelmének keresése közben minden természeti megtapasztalást felkutat, kipróbál, de az egész könyvön keresztülhúzódik a lelki megtapasztalás tagadása, erről nem vesz tudomást.
Ez azt jelenti, hogy az embert az állatok szintjére alacsonyítja le, és az állati szinten akar értelmet találni az embernek – de csak ürességet és értelmetlenséget talál.
Az ember az állati szinten, tudattal és testtel rendelkezik, a lelke nincs kapcsolatban Istennel, így csak a saját testének szükségleteivel törődik.
Ha valaki csak a testi szükségleteinek él, és tagadja létének lelki síkját, életének vége csak üresség és értelmetlenség lesz.
Bölcs mondásokat is állapít meg, de csak ebben az életben reménykedik, igaz ott van az ítélet gondolata is,
Mi célja van ennek a könyvnek?
Isten szándékosan mutatja be a testi embert, az olyan embert aki csak a földi dolgokkal törődik, az ilyen ember perspektíváját, és rá akar ébreszteni hogy az ember élete több mint ez, több mint biofizika.
A végén a prédikátor mégis elismeri és figyelmeztet
-
Pr 12,13 A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!
-
14 Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.
Mintha meghazudtolná megállapítását: minden hiábavalóság.
Így tanulmányozzuk ezt a könyvet, és ha valakinek ajánljuk, úgy mondhatjuk hogy az Isten nélkül élő ember perspektíváját látja maga előtt.
Érdemes elgondolkozni, és feltenni a kérdést is:
Hogyan van jelen Isten az életedben?
Mint Elohim, egy távol levő, hatalmas Isten, de akit nem lehet ismerni, akivel nincs személyes kapcsolatod?
-
Tapasztalható ez mikor Isten nélkül élő emberekkel beszélünk,
Vagy úgy van jelen életedben mint személyes megváltód Ő, megvan a megfelelő tisztelet benned, de érződik az hogy közel vagy hozzá?
Isten ezt kínálja nekünk, és néha mégis olyan az életünk mint egy egyveleg, egy vegyület, hol közel vagyunk hozzá, hol elfelejtjük ezt, és úgy nézzünk rá mint egy távol lévő Istenre.
Nem kell elfelejtsük Ő Isten, a teremtő, és mindenható Isten, de az is aki Jézusban közel jött hozzánk.
Élet szemléleted függ ettől, jövőd, örök sorsod függ ettől.
Ha nem tudod hol állsz, kérdezd meg magad, nézd meg az életszemléleted, a perspektívát, a jövőt ami előtted van.