ISTEN MÉRLEGÉN
Dán 5:22 És te, Belsazár, az ő fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad.
Dán 5:23 Sőt felemelkedtél az egek Ura ellen, …, és az ezüst- és arany-, ércz-, vas-, fa- és kőisteneket dícséréd, …, az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és előtte minden te útad, nem dicsőítetted.
Az ember életében többször is, de legalább egyszer, megtörténik a megméretés. Különböző alkalmakkor az ember kiértékeli mit valósított meg, mit szalasztott el, esetleg ha még van lehetőség mit lehet helyrehozni, kijavítani.
Egy utolsó megméretés mindenki életében lesz, amikor mindenért amit tettünk, vagy nem tettünk, számot kell adni. Sajnos akkor már nem lesz lehetőség a helyzet javítására, mindenki megkapja méltó jutalmát.
Hogy a szomorú eredményt elkerüljük, csak egyetlen lehetőség van: önként odatenni életünk Isten mérlegére, az Ige mérlegére, addig míg itt a földön élünk.
A királynak is megméretett az élete, és egy összetett, komplex bűne került előtérbe:
De te nem aláztad meg magad,
A menny Ura fölé helyezted magad,
Bálványokat dicsőítettél,
Nagyon sok bűnnel kísértheti meg a gonosz az embert, lehet, hogy mind visszavezethető erre a háromra.
Nézzük meg egyenként, vizsgáljuk meg életünkben azt a folyamatot amikor bűnt cselekszünk:
Nem alázta meg magát.
Mi fejet hajtunk Isten előtt?
Elfogadjuk azt amit Ő mond?
Elismerjük, hogy neki igaza, és joga van? vagy:
Isten fölé emeljük magunkat?
A király elvette azt ami Istené, ami Istent illette meg, felülbírálta Istent, a jogát, a tulajdonát, a hatalmát, ez által is Isten fölé emelte magát.
A bálványokat dicsőítette Isten helyett.
Mi is mindig választás előtt állunk, te is:
Kit dicsőítünk?
Ki a fenséges, a fontos, az első életünkben, életedben?
Válaszold meg te is ezeket a kérdéseket, és állj a válasznak megfelelően Isten elé.