Miért higgyek a Bibliának?

írta Boros Róbert

Miért kellene hinnem egy olyan könyvnek, amelyet 2000 évvel ezelőtt emberek írtak, de amelyről, mégis azt mondják, hogy Isten igéje (beszéde)?

Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy amit évszázadokkal korábban megírtak, az mind hiteles is?

És ha akkor hiteles is volt, a kéziratok másolásával nem hamisították-e meg szándékosan a tényeket?

Ezek valóban nem egyszerű kérdések, és a megválaszolásuk sem az. Mégis megpróbálom tömören és rendszerbe foglalva megindokolni, hogy miért hihetünk a Bibliában. Hogyan győződhetünk meg a Szentírás hitelességéről, illetve arról, hogy az valóban Istennek beszéde, amely jó és építő?

1. A Biblia maga állítja önmagáról, hogy Isten igéje.

Bár sokan elfogadhatatlannak tartják ezt az érvet, sőt irracionálisnak is – hisz ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy azért hittünk annak az idegennek, mert ő azt mondta, hogy higgyünk neki, mivel ő nem hazudik.

Mielőtt azonban ilyen könnyen elsöpörnénk ezt az érvet az útból, hadd folytassam mégis azzal, hogy egy törvényszéki tárgyaláson is megadják a vádlottnak a szólás lehetőségét. Megvédheti magát, érveket és bizonyítékokat hozhat a maga védelmére.

A Bibliának miért ne lenne “joga”, hogy szóljon önmaga felől, ha már mi a vádlottak padjára ültettük? A tisztelet hiánya lenne, ha még arra sem vennénk a fáradságot, hogy elejétől a végéig meghallgassuk őt arról, amit mondani szeretne nekünk. Pedig milyen sokan ismerték már el azok közül, akik nem hisznek a Bibliában, hogy még soha nem vették a fáradságot, hogy egyszer végigolvassák azt, vagy legalább részeket belőle.

Erwin Lutzer írja: „ha átlapoznánk a Bibliát … körülbelül 1500 közvetlen, vagy közvetett jelentést találnánk isteni (természetfeletti) eredetéről”. Íme egy a sok közül:

2Tim 3,16: “A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre”.

Az “Istentől ihletett (inspirált)” kifejezés azt jelenti, hogy Isten kilehelte szavát, melynek eredménye a Szentírás lett. Jelképesen szólva a Biblia tehát Isten lehelete (kilélegzése).

Az egyik legerősebb belső érv a Biblia önmagáról vallott isteni eredete felől az egységessége (összefüggő). A Biblia 66 könyve egy valóságos könyvtár, amit kb. 40 író 1500 év alatt írt meg. A kérdés tehát az, hogy ami előttünk van, az 66 kisebb – nagyobb írás, mindegyik egy különálló történettel, vagy pedig rendelkezünk egy nagy történettel, amit 66 szemszögből írtak meg? Az érvek a második állítás mellett szólnak. A Biblia egységet képez, részei és gondolatai összefüggnek.

2. A történelem megerősíti a Biblia igazmondását.

Sokan azt mondják, hogy azért nem hisznek a Bibliának, mert olyan eseményekről ír, amelyeket semmilyen más Biblián kívüli ismert dokumentum nem támaszt alá. Például a világméretű özönvíz, a zsidók 400 éves egyiptomi fogsága, a Vörös-tenger átszelése, Salamon király templomépítése, Jézus keresztre feszítése és halála utáni megjelenései.

Mások a bibliai személyek történelmi voltában kételkednek, szintén annak az alapján, hogy nem léteznek Biblián kívüli források, melyek létezésüket konfirmálnák. Ilyen például Ábrahám, Mózes, Dávid, Poncius Pilátus, Pál és mások.

És vannak, akik a látszólagos történelmi hiányosságokra, vagy pontatlanságokra nézve vetik el a Bibliát. Például Salamon királysága nem lehetett olyan erős és gazdag, ahogy a Biblia állítja. Augusztus császár nem adott ki rendeletet, hogy népösszeírás legyen. Hogyan is lehetett volna Dániel a babilóniai birodalom harmadik embere?

E kérdésekre, és a bibliai válaszokra ma már léteznek Biblián kívüli bizonyítékok is. Óriási segítséget nyújt ebben a bibliai régészet (archeológia). Minden hónapban újabb és újabb felfedezések látnak napvilágot, amelyek (nem) meglepő módon a Biblia barátai lesznek, semhogy annak ellenségei.

Álljon most itt egy néhány régészeti felfedezés, amely, ha nem is számít elsőrendű bizonyítéknak, de mindenképp alátámasztja a bibliai események, illetve személyek történelmi valóságát.

• a ninivei agyag táblácskák, ahol a teremtés hat napjára és a nyugaloméra történik utalás.

• A Gilgames-eposz néven ismert táblácskák, amelyben egy világméretű özönvízről olvasunk, ahogyan azt a babilóniaiak jegyezték fel.

• A régészet bizonyítékot talált arról, hogy Meggidó környékén Salamon királynak valóban sok és nagy méretű istállói voltak, hogy több ezer lovának és harckocsijának szállásul szolgáljanak. (1Kir 10, 26-29)

• Athénban találtak egy ismeretlen istennek szentelt oltárt (Csel 17,23)

• Megtalálták az öt tornácos Bethesdai fürdő pontos helyét (Jn 5,2)

• Szintén feltárásra került Ezékiás király vízvezeték csatornája (2Kir 20,20)

• A feltárt Holt-tengeri (Qumráni) tekercsek bizonyítják, hogy a sokszori másolások ellenére a Biblia szövege a századok során nem módosult semmilyen lényeges kérdésben.

• Amikor 1990-ben a „Times” amerikai hírmagazin egyik számában közreadta a leomlott jerikói falakról talált leletek anyagát, ezt a címet adta: „1-0 a Biblia javára”.

– Tudnunk kell azt is, hogy legalább 13 olyan Biblián kívüli, kortárs forrást ismerünk, melyben utalás történik Jézus Krisztus történelmi személyére.

3. A bibliai próféciák igazolják a Biblia hitelességét.

A bibliai prófécia alatt azt értjük, hogy Isten előre megmondja, hogy mi fog történni. Aprólékos pontossággal beszél helyekről, eseményekről és személyekről. Ha Isten mindenható Isten, akkor neki a jövő már egyben múlt is. Akkor pedig Isten prófétái képesek úgy beszélni a jövendőről, mint a történészek a múltról. Több száz próféciát találunk a Szentírásban.

Isten megprófétálta Círus, a későbbi perzsa király és birodalma felemelkedését (Ézs 44,26.28). Előre megjövendölte a görög birodalom nagyságát, majd pedig négyfelé osztását (Dániel 11, 2-4). Jeremiás megprófétálja, hogy 70 évig tart a zsidók babilóniai száműzetése (Jer 29,10).

Természetesen a legszembetűnőbb próféciák a Messiással kapcsolatosak. Évszázadokkal előtte már ismert volt a próféciák által a születésének helye (Mikeás 5,2), szűztől való születése (Ézs 7,14), szenvedése, halála és feltámadása (22. Zsoltár, Ézs 53, Zsoltár 16,10), mennybemenetele (Zsolt 68,18) Jézus többször is hangsúlyozta azt, hogy dolgok, események azért történnek, mert az Írásnak be kell teljesednie.

4. Végül hadd fejezzem be egy személyes érveléssel.

Azért hiszek a Bibliában, mert képes emberi életeket megváltoztatni. Amikor azonban ezt mondom nem vagyok egyedül, hisz előttem milliók vallották már ugyanezt, és utánam is lesznek, akik erről tesznek majd tanúságot.

A Bibliát emberek írták ugyan, de Isteni ihletésre, így Isten a szerzője.

Ezért az több, mint egy könyv. A Biblia Isten beszéde hozzánk. A Szentírás élő beszéd, nem holt betű csupán, mert amikor olvasom szavait, maga Isten szól hozzám.

A Biblia üzenete aktuális is, mert bár évszázadokkal korábban megírták, mégis olyan, mintha a mai újságot olvasnám.

A Biblia azon túl, hogy informál, transzformál is. Valaki azt mondta, hogy a Szentírás Isten szerelmes levele teremtményeinek címezve.

Éppen ezért olvasd te is, keresd meg benne azt amit Isten személyesen néked mond, és megtapasztalod életet átformáló erejét, mert Istennel magával találkozol.